Búcsúzóul

Búcsúzunk...

 

 

Kegyelettel és mély fájdalommal állok itt, hogy a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, azon belül a Szülészet–nőgyógyászat munkatársai nevében próbáljam meg elmondani búcsúsorainkat.

Mert most búcsúznunk kell.

December van és tél és hideg. Fúj a szél, és temetnek.

És most mégsem a hidegtől fázunk… valamennyi itt álló ember szíve napok óta dermedt. Megdermedt attól a ténytől, hogy eltávozott közülünk valaki, aki fontos része volt az életünknek, napjainknak. Köztünk élt, hozzánk tartozott, a Főnővérünk volt. Fiatalságunk és az osztályunk része.

Mindenki életében, így az Ő életében is a lezajlott évek szabták meg a külső és belső cselekedeteket. Úgy egyénileg, mind egy közösséget tekintve igyekezett irányvonalakat szabni ebbe az énhasadt világba. Nekem – de bizonyára nem vagyok egyedül – nagyon fáj a sorsa, a hiánya.

Szakmai pályafutásáról szólva el kell mondanom, hogy 1981-ben fejezte be az Erkel Ferenc Egészségügyi Szakközépiskolát, ezt követően szülésznői képesítést szerzett a Szentgyörgyi Albert Egészségtudományi és Szociális Szakképző Intézetben. Munkája elismeréseként 1989-ben Főigazgató-főorvosi dicséretet kapott.

Kivételes, nem mindennapi egyéniségével, határozott, céltudatos lényével kiemelkedett közülünk, így 1999. november 1-től 2007-ig osztályvezető főnővérünk volt. Saját meggyőződése szerint járta a maga útját, őszinteség, szókimondás jellemezte. Személyéhez munkatársai tisztelete, szeretete fűződött. Úgy volt következetes, hogy igyekezete szerint senkit nem bántott meg. S ha valaki mégis megbántva érezte magát, az ritka és kivételes volt, de mint tudjuk, a kivételek erősítik a szabályt.

Most, hogy életének földi köre bezárult – hívő emberként elmondhatom - ezzel még nincs vége mindennek. Én nem kételkedem, én hiszek a végtelenben: - az örök életben. Vallom és igenis meggyőződéssel vallom, hogy az élet örök, a lélek halhatatlan. Az a lélek, mely oly sokat szenvedett itt, anélkül, hogy tudtunk volna róla. Persze sok mindent éreztünk és gondoltunk, mert ismertük az élete színpadának sikeres jeleneteit, de láttuk, hallomásból tudtuk azt a sok gyötrődést is. S most a sok fájdalom terhe alatt megtört. A megtört lélek felszállt az égbe, visszahagyva nekünk a földi poklot. De bízzunk és higgyünk a karácsonyi angyalokban, akik majd benéznek és beszállnak az ablakainkon át a lelkületünkbe. Érezni fogjuk a jelzéseit a szívünkben, az emlékezetünkben kívánva neki mindörökké azt, hogy nyugodjék békében, Isten áldásával.

 

Gyula, 2012. december 18.

 

 

Párducz László

 

Ha bárki úgy érzi, hogy segíteni tud, szeretne, az egyedül maradt kislányán, Deli Katán, az alábbi számlaszámra utalva megteheti:

 

CIB 0124-EL8W41-532