Kedves Érdeklődők!

Az alábbiakban Gyula városáról írott könyvet ajánlok szíves figyelmükbe. A kötet több, mint egy hagyományos útikalauz, megpróbálja megmutatni mindazt, ami egy város múltjában és jelenében előforduló események, évszámok, nevek, épületek és emléktáblák mögött meghúzódik. Egy sok tekintetben szubjektív írás, amely kísérletet tesz arra, hogy a város lelkét is az olvasó elé tárja, s megértesse, Gyula mitől más, mint a többi város, és a gyulaiak mitől gyulaiak. Ezért lett a címe: Gyula-könyv.
Az előzőekből következik, hogy a kötet nem kifejezetten a helyieknek készült. A könyv megkísérli hozzásegíteni a városba érkezőket ahhoz, hogy viszonylag rövid időn belül bennfentesek legyenek, és otthon érezzék magukat Gyulán. A kiadványban nem az épületek, az emléktáblák, a múzeumi termek berendezése és tárgyai az elsődleges fontosságúak (azokat a helyi ismertetőkből elolvashatják), hanem ami mögöttük van, amiről ezek mesélnek. Hátha sikerül egy kicsit gyulaivá avatni, a város rabjává tenni az ideérkezőket, hogy hazatérve elmondhassák, néhány napi itt-tartózkodásért is érdemes megtenni pár száz kilométert, eljönni a ,,világ végére”.

Nem titkolt szándékom, hogy kedvező színben tüntessem fel a várost, de ahol indokolt, egyes döntések viharos előzményeit, és a szeplőket sem hallgatom el.

Gyula nem egy hely a térképen. Több annál! S hogy azzá lett, annak számos oka van. Elsőként és legfőképpen az itt élők, akik – gyulaiként le merem írni – az emberiség különleges ,,egyedei”. Az állat ragaszkodik olyan hűséggel a gazdájához, ahogy a gyulaiak a városukhoz. Több ez mint lokálpatriotizmus! Bármerre vesse őket a sors – ha egyáltalán engedelmeskednek neki –, számukra Gyula mindig az origó marad, az egyetlen, a kizárólagos, a lehetséges, amelyhez a visszatérést soha nem zárják ki. Aki innen elment, az ide mindig ,,hazajön”, amíg csak él. Okkal mondta az itt született, de mára elfeledett író, az 1848-as márciusi ifjak egyike, Pálffy Albert: ,,Nincs nekem Gyulán semmi dolgom, csak azért jövök le, mert Ovidiusszal szólva: Nescio, qua natale solum dulcenide cunctos, ducit et immemores desinit esse sui.” (Magyarul: Nem tudom én, minemű édesség vonzza az embert, hogy szülőföldjét el ne feledje soha.) Vannak dolgok, amelyek fontosak az itt élők számára, mert ezek jelentik nekik Gyulát, a szülővárost. Aki nem ismeri ezeket, az semmit vagy alig valamit tud a város és az itteniek lelkéről.
Bővebben: www.gyulakonyv.com

 

Megrendelés esetén készséggel állok rendelkezésükre.

Árpási Zoltán
+36-30/945-87-56
zoltanarpasi46@gmail.com

 

TARTALOM

AMENNYIT ÉPP TUDNI KELL GYULÁRÓL
A GYULAISÁGRÓL
Helytállás (küzdelem, újratelepülés, tűzvész, árvizek, Trianon, a megyeszékhely elvesztése). Türelem (vallási, politikai). Nagyságok. Utcanevek. Városi címer. Fesztiválok. A gyulai kolbász. A fák és virágok városa. Egy és más.
SÉTÁK GYULÁN
Első séta: Kossuth tér – Kossuth-szobor – Szentháromság kápolna – postaépület – Kapus-híd – Élővízcsatorna – Bodoky kávéműhely – millenniumi világóra – Hétvezér utca – Harruckern tér – belvárosi plébániatemplom – városi könyvtár – Szent Flórián-ház – vízügyi igazgatóság székháza – régi gőz- és kádfürdő épülete – Pálffy-emléktábla.
Második séta: Petőfi–Erkel Ferenc tér – városháza – a megyei levéltár épülete – református templom – Petőfi-szobor – katolikus általános iskola – Erkel-szobor – Százéves cukrászda – Ladics-ház.
Harmadik séta: a Karácsonyi és az Erkel gimnázium – Béke sugárút – Németvárosi templom – Erkel Ferenc Emlékház – Göndöcs-kert – Erkel művelődési ház – Kohán Képtár – hősi emlékmű – Ferences romkert – Törvényszéki palota – Stéberl-villa.
Negyedik séta: Csigakert – Erzsébet királyné szobra – görögkeleti templom – művészsétány – iskolaépület – Kishíd – Dürer Terem – 1848–49-es Honvédtiszti Emlékhely – kastély – vár – várszínház – várfürdő – Erkel-fa.
AMIT MÉG ÉRDEMES MEGNÉZNI
Almásy-kastély – alumíniumszobrok – Bárdos-híd – Kálvária – Közvágóhíd – Marosán-ház – piac – Szanazug – Törökzugi romkert – Városerdő.
HA ELHAGYNÁK A VÁROST
Békéscsaba – Doboz – Szabadkígyós – Vésztő – Gyomaendrőd – Szarvas – Arad.
AMI ELMÚLT…
Abdula – Békésmegyei Kaszinó – bordélyházak – Csordás – Erkel-színkör – Gyuri bácsi vendéglője – kávéházak – kocsmák – fogadók – Kék macska – kisvasút – konflisok – koporsós fürdő – korcsolyapavilon – a költő lakása(i) – laktanyák – Lenin-gödör – malmok – Süvegcukor boltmúzeum – száműzött szobrok – tűsgát – üzemek – vásárok – vizek.

BENNFENTESKÉPZŐ
Utazás Gyulára – helyi közlekedés – könyvek – régiség, festmény – színház – mozi – vásárlás – autósoknak – kerékpárosoknak – fürdés – szállás – Gyula vagy Békéscsaba – egészségügyi ellátás – alapkönyvek Gyuláról – tájékozódás – városrészek.
HELYEK, JÓ HELYEK
Szállodák éttermei – éttermek, vendéglők – Hamburger bár, pizzériák – kávéházak, cukrászdák – éttermek Békéscsabán.
HA NYAKUKBA VESZIK A VÁROST
KI KI KICSODA A KÖNYVBEN?

 

A SZERZŐRŐL

A könyv szerzője Táncsics-díjas újságíró. Dolgozott a Békés Megyei Hírlapnál, a Somogyi Hírlapnál, valamint a Reggel és a Vasárnap Reggel című országos lapoknál. Több könyve jelent meg, eddigi munkái: Amerigo Tot – A Mag apoteózisa (interjú Amerigo Tot szobrászművésszel), Főnök én magába rúgok (a rendszerváltás története a Békés megyei napilapnál), Varga Imre – A gondolat mestere (interjúkötet Varga Imre szobrászművésszel), Otthon lenni itthon (jegyzetek), Gyula, az elkésett város (a város rendszerváltás utáni közel másfél évtizedének története), Költő az innenső parton (interjúkötet Simonyi Imre József Attila-díjas gyulai költővel), Mosonyi Emil, a vízépítés professzora (interjúkötet a világhírű vízépítő mérnökkel).
Árpási Zoltán Gyulán él, ismeri a város múltját és jelenét.

MEGRENDELÉS

A könyv az alábbi címeken rendelhető meg:

Levélben: Iniciálé-Lap Bt., 5700 Gyula, Szent László u. 20.
Telefonon: +36-30/945-87-56
E-mailben: zoltanarpasi46@gmail.com

A 227 oldalas kötet ára 2.800 forint. A kiadó a könyvet – a vételár kézhezvétele (átutalása vagy megküldése) után – a kért címre postaköltség felszámítása nélkül eljuttatja.